15. fejezet
A nappaliba ejtőzöm a többiekkel, az elmúlt három napban nagyon sokat dolgoztunk. A tűző napon kellett pòzolnunk. Danny hajtott bennünket ahogy csak tudott. A képek sikeresek lettek, mindenki elégedett volt a végeredménnyel. Még a szigorù Mason is rábòlintott. Párszor megjelent a helyszinen, mindig a japán munkatársaival. Egy fél òrat nézelődtek, föleg mister Yokamoto legeltette rajtunk a szemét. Annyira kellemetlen volt, fürdőruhában fotòztak, de olyan érzésem volt mintha meztelen lettem volna. Alig vártam, hogy elmenjenek. Mason elköszönt mindenkitől és sajnos Ő is elment velük. Mason viselkedése teljesen kikészít, azòta az ejszaka òta nem is közeledik. Mindig társaságban találkozunk, kerüli, hogy kettesben legyünk, sőt még a szemembe sem néz. Egyszer pròbáltam beszélni vele, de csak az árvaházròl, hogy mire lenne szüksegük. Sarahval meg akartuk látogatni a gyerekeket. Egy mondattal az utamra engedett, a válasz csak annyi volt, hogy hivjam fel Franyt. Átküldte a számát és ott hagyott. Elszomoritott a hihetetlen bunkò viselkedése. Én meg nem tudom kiverni a fejemből , éjszakánként visszajátszom a vele töltött szenvedélyes pillanatokat.
- Ostoba tyúk vagyok.- mormogom bele a limonádémba.
- Mit mondtál Ari? - Sarah felemeli a magazint maga elől.
- Semmit, ne is foglakozz velem.
- Van egy ötletem.- leteszi a magazint az asztalra.- Mit szòlnál ha kicsit kikapcsolòdnànk.
- Semmi kedvem klubbokba menni, elfelejtettetted, hogy mi volt multkor is.- elvből elutasotom, semmi kedvem férfiak közelébe lenni. Igy is eggyel több van az életemben mint kellene.
- Ezt belátom, igazad van, de partit itt is rendezhetünk. Sikerült megismerkednünk néhány helyivel, ott vannak a sminkes csajok. Ide hivjuk őket és jòl érezzük közösen magunkat.
- Rendben ebben benne vagyok, de egy valamit elfelejtettél.
- Mit?
- Nem a mienk a ház.
- Jajj az semmiség- legyint- Mason jò fej, biztos megengedi- talàn ő is megjelenik- kacsint- Már amúgy is rég találkoztatok, meg kellene ismételnetek azt az éjszakát.
Az arcom tűzforrò, ezzel arra céloz, hogy tud a közös ejszakánkròl. Eddig sosem emlegette.
- Nyugodj meg, lakat a számon! Azt akarom, hogy boldog légy.
- Nem érted, mi nem vagyunk együtt.
- Állj, nekem nem kell magyaráznod semmit. A te dolgod, ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Hidd el ha lehetőségem lett volna előtted en is meg lovagolom.
Féltékenység kùszik fel bennem. Tátott szájjal néz rám.
- Te lökött, mondtam már, hogy előtted. Gyere ide.- tárt karokkal vár és szorosan megölel.-
Ma elengedjük magunkat és jól berúgunk.
- Beszélj a te nevedben.
- Én biztos berúgok.- elenged és már tárcsázza is a főnököt.
*
A ház hangos a zenétől. Fogalmam nincs, hogy a drága barátnőm, hogy csinálta, de pár óra alatt összehozott egy fergeteges bulit. Sikerült engedélyt kérnie Masontól, hogy bulit rendezzünk. Még azt mondta, hogy ő is hoz pár vendéget. Remélem nem valamelyik ribancát hozza el. Már a gondolattól is idegbeteg leszek. Kiválasztottam egy mini fekete ruhát, hozza egy szandált. A szememet füstösre festettem. Hosszú hajamat begöndörítem és hagyom, hogy a vállamra omoljon. Végig nézek magamon, és elégedett vagyok.
- Mason a nyálát fogja csorgatni utánad.- megijedek Sarah hangjára, a nagy zajtól észre sem vettem, hogy bejött.
- Gondolod?
- Biztos vagyok benne, gyerünk indulás lefelé. – kihúz az ajtót.
- Mit művelek Sarah, megyek átköltözöm.- elbizonytalanodom.
- Igy is van elég bonyodalom az életembe, nincs szüksegem még erre is.
Válasz nélkül hagyva lemegyünk kézen fogva az emeletre. Le a kalappal Sarah előtt, a ház fel van diszitve a megmaradt karacsonyi égősorokkal. Csak azok adják a világitást, igazi klubb hangulatot varázsol. Egy Dj-t is sikerült beszerezni. Egy pult mögött áll és mozog a zenére. Mindenki iszogat, beszélget és páran már táncolnak. Jò pár idegen arcot látok.
- Ismered ezeket az idegeneket.
- Nem, de nem lesz gond velük, pár helyi munkatárs barátai. Színesíteni kell a társaságot, csak csajokkal vagyunk körülvéve. Kell par pasi is.- emeli fel a szemöldökét.
- Te meg a pasizás.
- Most ezt miért mondod , nem is volt senkim mióta itt vagyunk, ellentétben veled.- tőrként döfnek belém a szavai. Megbántódva elhúzódok tőle.
- Jaj bocsáss meg, a buta nagy szám.
- Semmi baj.- hessegetem el.- Megyek iszom egyet.- azzal ott hagyom.
Nincs okom haragudni, mert igaza van de akkor is rosszul esik.
A konyhába külömböző szeszes italok vannak felsorakoztatva, Sarah nem bizta a véletlenre. Egy szines koktélt töltök magamnak. Kell egy kis sziverősitő, hogy el tudjak lazulni. Az italomat kortyolgatva szemügyre veszem a társaságot, elég sokan összegyültek, mindenki vidám. Beszélgetés közben a zenére mozognak.
- Hahò, szépségem, nincs kedved táncolni? – egy fiatal srác felém közeledik.
- Most kösz, de nem.- nincs kedvem táncolni, ahoz még innom kell.
- Talán később.- ezzel otthagy, más partner után keresgél.
A nyakamat nyújtogatom, az emberek között hatha sikerül meglátnom Masont. Lehet el sem jön, tùl elfoglalt egy ilyen spontán bulihoz. A második italommal a kezemben megkeresem a lányokat. A nappaliba tancolnak pàr férfival. Nem akarom zavarni őket, ezért leülök a kanapéra. Ahogy elhelyezkedem kiszùrom Masont. A bolond szivem megdobban. Egy férfi társasággal beszélget. Az arca mint egy szobor, semmi érzelmet nem lehet látni rajta. Nem borotválkozott meg, az arca tiszta borosta. Eszembe jutattja, hogy mennyire izgatò volt mikor vegigcsòkolta a testemet. Végig jár az izgalom, a lábamat kénytelen vagyok összeszoritani. Mintha érezné, hogy rajta tartom a szemem. A szemembe néz, és rámkacsint, de sajnos csak ennyi figyelmet kapok tőle. Rögtön visszafordul a beszélgető partneréhez. Ez engem nem akadájoz meg, hogy tovább nézegessem. A fehér rövidujjù inge ráfeszül a kisportolt testére. Két gombot szabadon hagyott, milyen jò lenne megcsòkolni, ùjra érezni a bőre illatát. A hosszù lábait farmerbe boritja, még szexisebbé teszi az összeállitást. Igazi rosszfiùs kinézete van.
Észreveszem, hogy más nőknek is feltünk Mason. Páran közelednek felé, de ő nem foglalkozik velük. Ez megnyugtatò.
- Gyerünk ideje táncolni.- Sarah felhùz, kiveszi a kezemből az italt, és a táncolòk közé hùz. Egy pörgösebb zenére táncolunk. A zene segit ellazulni, es egyre jobban élvezem a spontán bulit.
Sarah a hátamhoz simul és bevet pár szexi mozdulatot. Megfogja a csipőmet, magához hùz, és együtt ringatòzunk. A ruháink felcsusznak, de most ez sem érdekel. A kezeinket felemeljük és csak élvezzük a pillanatok.
- A szeme majd kiesik. – suttogja s fülembe Sarah.
- Micsoda?
- Nézz balra.
Ahogy odakapom a tekintetem, rögtön Mason sovárgò szemébe nézek. A beszélgető partenere, most mellette áll, de most minden figyelmét rám összpontosítja. Nem közelit felém, de érzem , hogy mennyire vonzòdik hozzám.
- Mondtam, hogy sikeres lesz a ruhát.- Sarah megforgat igy hátat forditok Masonnak.
- Igazad van- kacsintok rá.
- Ki az a vonzò férfi mellette?
Annyira el voltam foglalva Masonnal, hogy nem is figyeltem meg, a társaságát. Ahogy jobban megnézem felismerem, es kiráz a hideg.
- Ő Nahten ha jòl tudom, volt egy kellemetlem élményem vele a jòtékonysági partin.
- Ò, nem is mesélted. Mason tud ròla?
- Igen ő mentett meg tőle.
- Ò, akkor utánna hancuroztatok eggyütt.
- Honnan tudsz te erről.- nem először célozgat rá, hogy tud a légyottròl.
- Emlékszel, hogy nem hivtál, hogy hova tüntél. Egész este aggòdtam érted. Irtam egy üzenetet. Te nem valaszoltál arra sem. Később jött egy idegen telefoszámròl üzenet, és abban irta, hogy vele vagy és jòl érzed magad. Én csak összeraktam a dolgokat.
- Ò és nem itélsz el.
- Dehogy is, érezd jòl magad.
A zene átváltott egy lassù számra, ez jelzés, hogy igyunk meg egy italt. A konyhában az ikrekbe botlunk. Ők is jòl érzik magukat. Egy kis ideig velük lògunk. Pròbálok rájuk figyelni, de mindig Mason körül járnak a gondolataim.
- Bocsi csajszik, de ki kell nennem a mosdòba. – otthagyom őket és bizom benne, hogy meglátom Masont.
A nappaliban az ágyon ül még mindig Nathen társasagában. Sajnos pàr dögös nő is csatlakozott hozzájuk. A fekete ruhás vöröske, Mason oldalahoz simulva ül. A keze a combját simogatja, minnél jobban pròbálja magára felhívni a figyelmét. Mason rápillant és mosolyog de visszafordul Nathenhoz.
Az ő ölében egy szöke cicababa terpeszkedik. A féltékenység kezdi elborítani az agyam. Tudom, hogy nem a pasim, nem tartozik nekem semmivel, de akkor is rosszul esik. Mason ujra ránez és a hajat a füle mögé helyezi, és suttog valamit a fülébe. A vöröske kucsit elpirul, kitudja milyen huncutságot suttogott neki. Nekem erre nincs szükségem, nem tudom tovàbb nézni, hogy hogyan flörtöl vele.
Leteszem az italomat az aszralra. Ahogy elindulok kifelé észrevesz, és összeráncolja a homlokát. Ez már nem tud érdekelni. Ki kell szellőztetnem a fejem.
Kimegyek a partra vezető ajtón. Mély megnyugtató levegőt veszek. Leveszem a cipőmet, otthagyom a lépcsőn, és sétálni indulok a kihalt partszakaszon. Olyan ostobán érzem magam. Semmi értelme nem volt, hogy igy felöltözzek, ha észre is vett, nem foglalkodott velem. Csak erre az estere ki akartam kapcsolódni. El akartam felejteni Daviddel való kapcsolatomat. Azt, hogy mi vár rám ha hazamegyek. Lehet újra magányos leszek. Ki tudja kire tudok számítani.
Leülök a hűvös homokba, csak a hullámok zajára figyelek. Megnyugtató, pont erre van szükségem.
Becsukom a szemem és próbálok megnyugodni, ideje elfelejteni Masont. Neki csak egy kaland voltam, már valamelyik szobába a vöröskét döngeti. Megrázkódom a gondolatra. Egy kéz simul a vállamra. Annyira megijedek, hogy kipattan a szemem és libabőrös lesz az egész, karom.
- Baby, nem biztonságos egyedül kint lenni ilyen későn. – Mason bársonyos hangja megnyugtat
- Neked nincs éppen valami fontos dolgod odabent?
- Mire gondolsz? – fürkészi a tekintetem.
- Tudod, a kis vöröske nagyon vágyott a figyelmedre .- a tenger felé fordulok, nem szeretném látni, hogy hogyan reagál rá.
- Féltékeny vagy? – csodálkozik
- Miért lennék.- elvörösödőm- Hiszen pár napja feküdtem le veled, és nem is kerestél utána, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz. Ma reméltem, hogy találkozunk, és beszélhetünk. Erre mit látok, más nővel szórakozol. Biztos szívesen dugnál vele is, vagy talán már meg is volt. Hozzám meg csak ismétlésért jöttél. Kösz de kihagyom, kitudja miket szedtél össze.- teljesen belelovalom a mondandómba.
- Befejezted? – dörren rám.
- Mond, hogy nincs igazam.
- Arabella, semmi jogod féltékenységi jelenetet rendezni.- idegesen feláll, leporolja a nadrágjáról a homokot.
Én is felállok, nem tetszik, ahogy fentről tekint rám. Nem vagyok az alárendeltje
- De hiszen lefeküdtünk egymással.- a vörösre lakkozott körmömmel, megbököm a mellkasát .- Elcsábítottál- még egy bökés.- Megcsaltam miattad a legfantasztikusabb férfit, akit valaha ismertem. Ezt az egészet csak miattad tettem.- egyre közelebb megyek hozzá, a dühöm is csak erősödik. Úgy érzem magam mint egy kitörni készülő vulkán. A közelébe az érzéseim maximálisan kiélesednek. – Azt mered mondani, hogy nincs jogom féltékenynek lenni.
- Befejeznéd a kibaszott kiabálást! – sikerült egyre idegesebbé tennem.
De nem érdekel, elegem van mindenből és mindenkiből. Basszus tùl sok piát ittam. - Nem fejezem be! Kihasználtál.- ordítom
- Arabella, ez csak szex volt kettönk között, semmi több. Senki nem kényszerített, hogy lefeküdj velem. Pisztolyt sem szögezett a homlokodra senki, hogy gyere fel a lakásomba és megcsald az unalmas pasidat.
- Fogd be!- kiabálok, mar az sem érdekel, ha az egész partszakasz a mi kiabálásunktól zeng.
- Olyan készségesen tártad szét a lábadat , már nedvesen vártál rám.
- Aljas disznó vagy.- szörnyülködőm, mindig gondoltam, hogy érzéketlen seggfej de ez már sok
- Azt hittem, hogy többet kell majd erőlködőm, hogy elcsábítsalak, de pont az ellenkezője történt . A pasid biztos nem dugott meg téged soha rendesen. Biztos nem sikítottad a nevét úgy mint az enyémet.
A semmiből felemelkedik a kezem és alaposan megütöm az arcát. Minden megbántottságomat, sérelmemet beleadom. A kezem ég, es piros.
Masont is meglepi egy pillanatra a reakcióm, de rögtön megfogja a kezeimet és a hátamhoz szorítja.
- Hogy képzelted ez baby, hozzám ne merj még egyszer érni.
A fülemhez hajol és bele csókol a nyakamba. Az átkozott testem rögtön reagál a közeledésre, egy kéjes nyögés szakad ki a torkomon.
- Élvezed az érintésem, ha a ruhád alá nyúlnék, biztos csupa édes nedvességet találnék.- sajnos tudom, hogy igaza van. Beindít ez a férfi, akarom, szükségem van rá.
Megharapja a fülem, akaratlanul is a kemény férfiasságához simulok. Felemeli a lábaimat és a dereka köré kulcsolja.
- Annyira kívánlak baby, szükségem van rád most rögtön.
- Igen, én is akarlak.- mormogom.
Hihetetlen, hogy pár perce még veszekedtünk, most meg egymásnak esünk. Óvatosan letesz a hűvös homokra. A lábaimat széjjelebb teszi, hogy közéjük férjen. A ruhám fel csúszik, igy megcsodálja domborulataimat. A kevés fény ellenére is látni lehet a vágyakozást a szemébe.
- Gyönyörű vagy, nem tudok betelni veled.
Leveszi a szemét rólam, és az ajkaimat ostromolja. Annyira hiányzott az ize, a kezei közben végig simítják a combomat. Egyre feljebb, mig a bugyimhoz nem ér. Eltávolodik az ajkamtól, ördögi vigyorral néz a szemembe. Lepillant az átázott anyagra.
- Tudtam, hogy észbontóan szexi leszel benne. Sajnos mennie kell, de ígérem, hamarosan újabb darabbal ajándékozlak meg. – A ruhám alá az erotikus fehérneműt vettem fel, amit ajándékba küldött. Sokat gondolkodtam hogy felvegyem-e, de titkon reménykedtem, hogy együtt leszünk ma éjjel.
Meghúzza az oldalát, egy reccsenéssel elszakad a finom kelme. De megérte. Rögtön ráveti magát az alatta levő nyalánkságra.
- Annyira hiányoztál.- búgja a testembe.
Válaszolni sem tudok, hogy nagyon sokat gondoltam az együtt töltött éjszakánkra. A kéj teljesen elveszi a beszéd készségemet. Addig csókol és nyalogat, mig egyre közelebb kerülök az orgazmushoz.
- Engedd, hogy megtörténjen. Élvezz el a kedvemért.- erősen megsziv, és artikulálatlanul üvöltök a szabadba.
Hihetetlenül jól bánik a nyelvével. Alig kapok levegőt, de össze kell szednem magam, mert szükségem van, hogy magamba érezzen. Kell nekem ez a férfi.
- Ne most, baszd meg.- morog Mason.
Felülök, hogy lássam mi okozza a rossz hangulatát. A labaim előtt térdel, és a telefonját nézi.
- Minden rendben van?
- Nem semmi sincs rendben.- a telefonját nyomkodja, tárcsáz egy számot és a füléhez teszi.
- Igen, mi történt?- a teste megfeszül, barázdák jelennek meg a homlokán.
- Pont most?- végignéz csupasz lábaimat, káromkodás suttog.
- Igen, megyek, pár perc.!
Leteszi a telefont, a zsebébe süjjeszti. Feláll, igy még jobban kitüremkedik harcra kész férfiassága.
Észreveszi, hogy mit nézek, és meg ingerlekenyebb lesz. Ennek a férfinak szüksége lenne egy kis plusz
kényeztetésre.
- Mennünk kell.- felém nyújtja a kezet, hogy felsegítsen.
Elfogadom, talpra szökkenek.
- Nincs szabad tíz perced? A férfiasságára nézek, hogy biztos értse, hogy mire is gondoltam.
- Sajnos most nincs.- egy hajtincset a fülem mögé tűr.- De bepótoljuk ígérem.- a homlokomra ad egy édes csókot.
Elengedi a kezem, és előre enged. Biztos nem akarja, hogy a többiek észre vegyenek minket. A ház előtt elválnak útjaink. Felosonok a lépcsőn, bebújok az ágyba. Próbálok nem gondolkodni csak aludni.
Majd holnap kitalálom, hogy mi tévő legyek az életemben lévő férfiakkal.
